A pálinka a gyümölcs értelme és lényege!
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. Törvényt (röviden Pálinkatörvény) a Magyar Köztársaság Országgyűlése ötpárti előterjesztéssel és támogatással 359 igen és 1 nem szavazat mellett, 2 tartózkodással fogadta el 2008 novemberében. 2004-ben az Európai Unió elfogadta, hogy a pálinka megnevezést Ausztria négy tartományán kívül (ahol csak a "barackpálinka" név használatára megengedhető) kizárólag Magyarország alkalmazhatja termékeire. A pálinka azóta hivatalosan is hungarikum. A törvény értelmében pálinkának csak azok a gyümölcs- és szőlőtörköly-párlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, továbbá cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. Törvényt (röviden Pálinkatörvény) a Magyar Köztársaság Országgyűlése ötpárti előterjesztéssel és támogatással 359 igen és 1 nem szavazat mellett, 2 tartózkodással fogadta el 2008 novemberében. 2004-ben az Európai Unió elfogadta, hogy a pálinka megnevezést Ausztria négy tartományán kívül (ahol csak a "barackpálinka" név használatára megengedhető) kizárólag Magyarország alkalmazhatja termékeire. A pálinka azóta hivatalosan is hungarikum. A törvény értelmében pálinkának csak azok a gyümölcs- és szőlőtörköly-párlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, továbbá cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
Klikk a képre!
A pálinkatörvény szerint a valódi pálinkának hat feltételnek kell megfelelnie:
- 100%-ban gyümölcsből készült párlat, semmilyen adalékanyagot nem tartalmazhat (pl. répacukrot és mézet sem);
- kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly és aszú-szőlőtörköly lehet az alapanyaga (az importgyümölcs nem felel meg a kívánalmaknak);
- a gyümölcsöt, illetve törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták;
- minimum 37,5% v/v alkoholfokos legyen (maximális kikötés nincs, vagyis lehet 50% feletti is);
- neve kizárólag pálinka alakban írható (palinca és egyéb névalakok nem felelnek meg az előírásnak);
- a pálinka nevet kizárólag Magyarország használhatja (valamint négy osztrák tartomány jogosult a „barackpálinka” név használatára).
A Pálinkatörvény arról is rendelkezik, hogy mi a kisüsti, az érlelt, az ágyas és az ópálinka.
Eszerint:
Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.
Érlelt pálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább három hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább hat hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
Ópálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább egy évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább két évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
*Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább három hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcságyas pálinkának nevezhető.
Kóser pálinka:
A gyümölcs termesztésétől a palackozásig vallási felügyelet mellett készül. Kóser pálinka csak gyümölcsből készülhet, és szőlőböl nem, tehát törkölypálinka nem lehet kóser. Szőlőből a zsidó vallás szerint csak bor készíthető.
Kóser pálinka:
A gyümölcs termesztésétől a palackozásig vallási felügyelet mellett készül. Kóser pálinka csak gyümölcsből készülhet, és szőlőböl nem, tehát törkölypálinka nem lehet kóser. Szőlőből a zsidó vallás szerint csak bor készíthető.
